KOMFORTZÓNÁN TÚL

Sziasztok,

Napok óta görcsölve azon agyalok mi jelenjen meg itt a héten, mikor NINCS IS KEDVEM MOST EHHEZ…Aztán görcsöltem tovább, akartam magam mindenfélével “megerőszakolni”, mígnem ma reggel jógázás közben megszólalt a belső hangom, és görcseimre megérkezett a válasz…

”Mi lenne ha pont erről írnál, hogy nincs kedved, és miért nincs?”

Hmm, de jó, ez tényleg tök szuper ötlet…- válaszoltam vissza

Időnként vagyunk úgy, hogy meg kell állni. Hogy újra kell tölteni magunkat, akksira kell helyezkednünk, csak sokszor ezt nem is akarjuk figyelembe venni, aminek aztán az a következménye, hogy teljesen felborul az egyensúly , és jönnek a fizikai tünetek…Szerencsére eddig nem jutottam el, mégiscsak kineziológus vagyok. 😀

Egyik kedvenc idézetem egy indián bölcsesség:

“Most megállok, és megvárom míg utolér a lelkem. ”

12 évet zártam le múlt héten az életemben, hosszas és göröngyös döntéshozatal volt, pontosan azokon a szinteken végig haladva, ahogy azt a nagykönyvben írják…a vége szép, hálával teli, lelkem hangjával azonos.

Ám hétvégén én, mint egy beprogramozott robot,türelmetlenül, csípőre vágott kézzel őrmesterként állt egyik belső énem, a most teljesen „újszülött” énemmel szemben. Akinek mire is van szüksége? Hogy nézelődjön, integrálódjon, pont mint egy újszülött…
Csak én ezt a lépést kiakartam hagyni…

Aztán mikor leesett, rögtön összeszedtem a fejemben és lelkemben, hogy miket is szeretek csinálni, mik azok amik feltöltenek, mik lehetnek azok, amik most a lelkemnek jót tesznek.
Úgyhogy úgy döntöttem, a héten minden olyat megcsinálok, ami nekem jól esik, amivel töltődök, és erről szól a hetem…De még lehet a jövő hetem is…

Miért is írom le ezeket?

Mert időnként meg kell állni, szeretettel, magunkat tiszteletben tartva. Nem csak test vagyunk, és szellem, hanem vagyunk lélek is, és úgy leszünk egységben, ha az épp aktuális kibillentséget korrigáljuk minden szinten. Annak ellenére , hogy a változás és változtatás pozitív, mégiscsak rengeteg érzelmet bekapcsol…pozitívat is, de egyben negatívat is hoz magával.

És azt mi érezzük, hogy mi az az eszköz, ami bennünket feltölt, átvezet az újabb szintekre. Ezeket fontos meghallani, fontos rájuk hallgatni, és fontos VÉGREHAJTANI. Így tudunk megérkezni, és felnőni egy újhoz, az újba. Megengedni magunknak minden szinten az emelkedést.

A módszere mindenkinek más önmagához, és ez így van rendjén. Csak legyen több olyan, ami oda belülre visz, és hozzásegít a növekedéshez, önmagadhoz.

Nekem sokat segít ilyenkor a jóga, a meditálás, bármilyen kreatív tevékenység- pl. a főzés, a zenehallgatás, az olvasás, egy jó koncert, vízpart, utazás, kirándulás a természetben, finom ételek,természetesen a kineziológiai korrekciók, de most találtam egy egészen költséghatékonyt is…Zoknival mikor sétálunk a parkban a teniszpálya közelében leülök egy padra, mert van egy edző, akinek az orgánuma, és ahhoz a teniszlabda pattogása teljesen megnyugtat. 😀

Úgyhogy most az építkezés a téma. Valamikor be is jelentkezem majd facebookon, hogy mennyire fontos a változás vagy változtatás után a tudatos pihenés, hisz lehet olyan helyre kerültél,- komfortzónán kívül- ami tényleg teljesen ismeretlen,és teljesen az alapról kell indítanod egy új minőséget. Valamint milyen fontos azt is meglátni egy önismereti utazásban, hogy felelősek vagyunk magunkért nemcsak fizikai síkon, hanem lelki síkon is, és ahogy egy ház építésénél sem maradhat ki bizonyos lépés, ugyanúgy önmagunk építgetésében sem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.